Hírtükör logóHírtükör

Módszertan

A Hírtükör célja, hogy egy hírt több szerkesztőség olvasatában lehessen összehasonlítani. Az alábbi lépések mutatják, hogyan készül az elemzés.

  1. 1. Begyűjtés

    Rendszeresen letöltjük a legnagyobb magyar nyelvű hírportálok nyilvános RSS-folyamait. Csak címeket, rövid összefoglalókat, dátumot és linket tárolunk – a cikkek a forrásportálon olvashatók.

  2. 2. Deduplikálás

    A linkeket kanonizáljuk (követőparaméterek nélkül), így ugyanaz a cikk nem kerül be többször akkor sem, ha több folyamban is megjelenik.

  3. 3. Témacsoportosítás

    Egy nyelvi modell összeolvassa a friss címeket, és azonos ügyről szóló cikkeket egy témába rendezi, majd semleges címet és rövid összefoglalót ír a témához.

  4. 4. Cikkelemzés

    Minden cikkhez AI-elemzés készül a cím és a lead alapján: hangvétel, tényszerűség 1–5 skálán, a szövegben mérhető keretezés iránya és erőssége, szenzációhajhászás 1–5 skálán, hoax-kockázat, figyelmeztető jelzők (pl. nincs megnevezett forrás, clickbait cím) és a fő állítások.

  5. 5. Kereszt-ellenőrzés

    Egy témán belül összevetjük a különböző portálok állításait: megnézzük, hány másik szerkesztőség erősíti meg ugyanazt a tényállítást, és ha a cikkek egymásnak ellentmondó tényeket közölnek, azt külön kiemeljük a téma oldalán.

  6. 6. Lefedettség és vakfoltok

    A témához tartozó portálok elfogultsága alapján számoljuk a bal–közép–jobb megoszlást. Ha egy oldal egyáltalán nem tudósított a témáról, azt vakfoltként jelöljük.

Elfogultsági kategóriák

Öt kategóriát használunk: baloldali, balra hajló, közép, jobbra hajló, jobboldali. A besorolás a szerkesztőség tulajdonosi hátterét, témaválasztását és a kormányzathoz való viszonyát tükrözi – nem a cikkek tényszerűségét. A hitelesség és átláthatóság ettől független, 1–5-ös pontszám.

Portálok értékelése →

Tényszerűség, kockázat és „fake news”

A cikkértékelés nem tényellenőrzés. Nem azt állítjuk, hogy egy hír hamis – azt jelezzük, mennyire óvatosan érdemes kezelni a megfogalmazása, forrásmegjelölése és keretezése alapján.

Tényszerűség (1–5)
Mennyire ellenőrizhető tényekre épül a cikk, és hivatkozik-e megnevezett forrásra. 5 = konkrét, megnevezett forrásra épülő tényközlés, 1 = ellenőrizhetetlen állítás vagy puszta vélemény.
Keretezés a cikkben
A portál általános beállítottságától függetlenül: maga a szöveg mennyire és milyen irányba keretezett (0 = semleges, 3 = nagyon erősen keretezett).
Szenzációhajhászás (1–5)
Mennyire felfokozott, félelemkeltő vagy clickbait-jellegű a megfogalmazás.
Hoax-kockázat
Alacsony / óvatosan kezelendő / magas. Magas kockázatot csak akkor jelzünk, ha a cikk konkrét, ellenőrizhetetlen és szélsőségesen keretezett állítást közöl megnevezett forrás nélkül. A megerősítettség (hány másik portál közli ugyanazt) is beszámít.
Jelzők
Rövid figyelmeztetések, például „nincs megnevezett forrás”, „clickbait cím”, „a lead nem támasztja alá a címet”, „vélemény tényként”, „félelemkeltés”.

A portálok oldalán ezekből számolunk 30 napos mért statisztikát, amelyet a szerkesztői besorolás mellé teszünk – így látszik, hogy a besorolást a valós tartalom megerősíti-e.

Korlátok

  • Az RSS-folyamok nem tartalmazzák minden portál teljes kínálatát.
  • Az AI-elemzés hibázhat; a pontszámok tájékoztató jellegűek.
  • Az elfogultsági besorolás szerkesztői döntés, amely idővel változhat.
  • A tényszerűségi és hoax-kockázati pontszám csak a cím és a lead alapján készül, nem a teljes cikk, és nem külső tényellenőrzés alapján.